Show Notes
Hartvig Lajos DLA, építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapító-tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1985-ben, melynek ma oktatója is. Elvégezte a Magyar Építészkamara Mesteriskoláját, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot.
Eredetileg egyetlen megbízás kedvéért alapítottak céget Bánáti Bélával 1996-ban. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy azóta is működik a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, mely ma már több mint ötven főt foglalkoztat és számos, országosan ismert épületet jegyez.
Alkotásaik igen sokszínűek. Vannak köztük oktatási intézmények, mint amilyen a Budapesti Német Iskola hegyoldalba illesztett, félkörívbe rendezett, változatos egységeinek sora. Vagy amilyen a Kecskemét Campus első tömbje, mely izgalmas homlokzatával, forgatható előadójával és levegőbe feszített, tojás alakú tőzsdetermével hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor Hartvig Lajos nevéhez számos családi ház, villa, irodaház és társasház tervezése is fűződik – utóbbiak közül az angyalföldi Green Court Residences érdemel figyelmet, melynek ritmikusan hullámzó homlokzata üde színfoltot jelent a budapesti lakóházépítészetben. A tervei szerint megújult történelmi épületek közül a Gerbeaud Irodaház a legismertebb.
Pályája során figyelme egyre inkább a fenntartható, körkörös építészet irányába fordult, saját székházukat már ebben a szellemben tervezték meg, mellyel számos szakmai elismerésben részesültek, többek között elnyerték a Média Építészeti Díját is.
Hartvig Lajos az alkotás mellett folyamatosan képzi magát, érdeklődése pedig túlmutat az építészet határain. 2016-ban az ELTE Pszichológiai Intézetében, 2019-ben pedig a Kürt Akadémián szerzett képesítést.
What is Auditórium?
Gondoltál már az építészetre úgy, mint környezetszennyezésre? A fenntarthatóság nem csak egy divatos hívószó, hanem egy gondolkodásmód, amelynek mentén változatos formában őrizhetjük meg a minőségi épített örökségünket.
A Magyar Építőművészek Szövetségének meggyőződése, hogy az építészetnek fontos szerep jut az ökológiai problémák megoldásában. A házak, terek, települések tervezőinek nem csak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, de aktívan részt is kell vállalniuk annak alakításában. A 21. század építészeinek olyan szempontokat is figyelembe kell vennie tervezés közben, amilyeneket elődjeinek soha nem kellett. Erről pedig nem csak a szakmán belül kell beszélni, hiszen a megváltozott feltételeket a felhasználóknak, a megrendelőknek is ismernie kell.
Az Auditorium vendégeivel Zubreczki Dávid építészeti mesemondó beszélget.